Organizasaun Non-Govenamental (NGO) Maluk Timor, identifika ema ne’ebé afeta ba moras reumatismu fuan iha Munisípiu Díli, hamutuk na’in 387 no reprezenta 74% husi total ema na’in 521 ne’ebe sofre moras refere.
“Tuir dadus ne’ebé mak ami foti iha tinan kotuk ne’e kazu moras reumatismu fuan mak barak liu iha munisípiu Díli. Díli mak númeru boot liukompara ho munisípiu seluk,” dehan Programa Menager ba Moras Reumatismu Fuan iha Maluk Timor, Juliana Sarmento, iha nia servisu fatin, Komoro, Díli.
Nia esplika katak moras reumatismu fuan mai husi kutun ida naran staphylococcus, no bele dezenvolve no afeta ba pasiente sira nia artikulasaun no tama ona iha fuan mak kutun ne’e sei hela metin de’it iha ne’ebá.
Nia dehan, moras ne’e tama ona iha munisípiu hotu, maibé barak liu mak iha munisípiu Díli.
“Ami halo identifikasaun ba moras reumatismu fuan ne’e iha munisípiu hotu iha territóriu laran tomak, hanesan iha Munisípiu Díli hamutuk 387, Bobonaro 31, Emera 50, Manufahi 2, Aileu 5, Ainaro 7, Baucau 14, Covalima 2, Lautem 13, Manatuto 2, Oe-Cosse 3, Liquiçá 2 no Viqueque 3, hamutuk 521, entaun husi totál ne’e feto hamutuk 337 no mane 184,” nia afirma.
Nia hatutan, durante ne’e buat ne’ebé halo mak prevensaun no detensaun sedu ba pasiente sira.
Iha fatin seluk Vise-Ministru Fortalesimentu Institusionál Saúde, José Mango hateten, ministériu saúde servisu hamutuk ho organizasaun lubuk ida hodi hodi tau hela matan moras la hada’et sira-ne’e.
“Ita hatene katak moras la hada’et ne’e barak hanesan reumatismu fuan, sira-ne’e moras ida ne’ebé la hada’et, entaun ministériu iha ona planu atu bele kombate moras ne’e,” nia dehan.
Nia hatutan, moras ida ne’e fasil atu halo tratamentu, maibé bainhira la halo tratamentu mak bele fó impaktu ba ema nia fuan.”Moras reumatismu fuan ne’e kona la’ós hada’et husi ema ida ba ema seluk, maibé mai husi klima, ambiente no haree mós ba ita-nia imunidade, bainhira ita-nia imunidade fraku entaun fasil moras ne’e atu kona ita,” nia esplika.
