Lamentasoens ne’e sira hato’o bainhira Komitiva halo audensia ho Komisaun B Parlamentu Nasional kona ba proposta ne’e. Orsamentu ne’ebe aloka ba tribunal sira ne’e husi montante inisial ne’ebe propoin ho tokon $7.250 milioens hatun tiha ba $3,329 deit bainhira sira simu “Envelope Azul” husi governu.
Reprezentante husi tribunal sira ne’e lamenta tanba kondisaun Tribunal Rekursu (TR) no Tribunal Distrital sira at hotu ona.
“Tinan tolu liu ona mak tribunál propoin ona orsamentu ba rehabilitasaun. Maibé to’o agora Tribunál sira nafatin seidauk simu orsamentu ba reabilitasaun nian, tanba osan ba kapitál dezenvolvementu laiha,” dehan Juiza Maria Natercia Gusmao, iha Dili.
Orsamentu aloka ba Kapitál Menór ho rihun $13 mós la to’o atu sosa kareta. Kareta sira ne’ebé Tribunál sira uza barak liu mak kondisaun la di’ak. Kareta sira ne’e mai hosi apoiu Primeiru Governu Konstitusionál iha 2006 no balun iha 2010, dehan Juiza Gusmao.
Alende Tribunál sira mós iha planu atu hari’i edifísiu ba Supremu Tribunál, edifísiu foun Tribunál Distritál Dili, Tribunal Kontas no sira seluk tan, maibé problema prinsipál mak orsamentu. Tribunál mós hakarak kontinua hari’i uma ba ofisiál justisa sira iha Tribunál Distritál sira seluk atu fasilita servisu administrasaun Tribunál sira nian, maibé orsamentu sai nu’udar obstákulu bo’ot ida.
Tribunál sira nu’udar komponente prinsipál Órgaun Judisiáriu ne’ebé garante no fornese justisa ba ema hotu, merese atu hetan alokasaun orsamentu ne’ebé justu no ekilíbriu ho orsamentu Órgaun Soberanu sira seluk.
“Presiza alokasaun orsamentu ne’ebé sufsiente nune’e bele fasilita servisu no funsionamentu sistema judisiáriu,” tenik Diretor Ezekutivu Judicial System Monitoring Program (JSMP), Luis Oliveira Sampaio.
Iha lidun seluk, Deputada Carmelita Caetano Moniz hateten, ne’e governu liu husi Ministeriu Finansas mak responsabilidade, nune’e bele regula instituisaun hotu inklui mos Tribunal sira.
“Bazeia ba kalkula ida ne’e sira produs envelope fiskal kada institusaun hotu-hotu, tanba wainhira sira la determina envelope fiskal, entaun kada institusaun husu osan tuir sira nia hakarak, ita atu ba foti osan iha ne’ebe, agora envelope fiskal ne’ebe ministeriu das finansas fo ba institusaun tribunal sira maka ho montante 2.2 milioens dolares, mais tanba iha aprezentasaun husi reprezentante sira husi kada instituisaun entaun governu hasa’e fali ba 3.329 mil,” dehan Deputada Moniz.
Nia hatutan, maibe husi Tribunal rasik hato’o tan fali proposta de aditamentu, sira husu tan para atu bele halo aumentu orsamentu hamutuk USD 3,619,560 mil, liu husi karta formal ne’ebe maka sira fo ba Komisaun A, osan hirak ne’e atu uza ba sosa kareta, no rehabilitasaun ba Tribunal sira.
“Los duni katak sira nia proposta orsamentu inisiu ne’e 7.250 dolares, maibe sira husu atu aumenta 3,619,560 dolares mais ba sira nia proposta atu aumenta ne’e ami sei hare, no ami sei debate lai tanba ami tenke konfirma fali ho fatin sira seluk, tuir relatoriu ne’e sira dehan atu sosa tan kareta ba 17 juis, entaun ami tenke konfirma lai tanba ita mos hetan doasaun kareta husi UN, maizumenus kareta sira ne’e bele fo balun ba juis sira ne’e ga lae,” Prezidente Komisaun A ne’e tenik.
Alende ne’e tuir nia, hari’i tan Tribunal Supremu no rehabilitasaun ba Tribunal sira, ne’e komisaun tenke konfirma ho Projetu Dezenvolvementu Desentralizasaun (PDD 1) sira bele hare ba ida ne’e ga lae, e komisaun presiza estuda lai.
