Hospital Nacional Guido Valadares (HNGV), iha Kapitál Dili, kontinua halo transferénsia pasiente sira ba halo tratamentu iha Hospital António Carvalho Lahane (HACL), iha kapitál Dili mós, tanba fatin iha HNGV la sufisiente ona.
Diretór Servisu Apoiu Diagnóstiku no Terpeutika (DSADT) iha HNGV, Diretor Vidal de Jesus Lopes hateten, loos duni katak HNGV kontinua halo transferénsia pasiente balun ba iha HACL, tanba númeru pasiente iha HNGV ne’e sa’e makaas.
“Ita hotu hatene katak ospital nasionál ne’e la’ós simu de’it pasiente sira iha munisipiu Díli nian, maibé loron-loron pasiente sira husi teritoriu laran tomak sempre mai, entaun fatin la to’o ita tenke halo transferensia pasiente balun ba iha Lahane hodi halo tratamentu.
Iha fulan ida-ne’e ita halo transferensia pasiente hamutuk na’in 10 mak halo tratamentu iha Lahane,” nia dehan iha nia servisu fatin HNGV, Díli.
Nia hatutan, HNGV la’ós foin halo transferensia pasiente sira ba HACL, maibé iha fulan hira liu ba kotuk mós, aleinde ne’e HNGV mós servisu hamutuk Sentru Saúde Formoza no Vera Cruz atu nune’e pasiente balun halo de’it tratamentu iha ne’ebá la presija haruka to’o iha ospitál nasionál.
“HACL iha ekipamentu kompletu no pesoal saúde sira mós husi ospitál nasionál mak ita haruka ba iha ne’ebá, tanba ne’e ha’u senti buat hotu la iha problema, tanba atendementu iha ne’ebá mós hanesan mós iha ospitál nasionál,” nia deklara.
Nia hatutan, kona-ba kama iha HNGV iha de’it atus-haat (400), entaun bainhira pasiente sira ne’e mai hotu halo tratamentu iha ne’e entaun labele, tanba ne’e tenke halo transferensia pasiente balun ba iha Lahane enkuantu balun halo de’it tratamentu iha Vere Cruz no Formoza.
Nune’e mós iha fatin ketak Akademista UNPAZ Florentino Pinto hateten, governu tenke tau duni atensaun másimu ba fatin no atendementu ba pasiente, saúde ne’e importante tenbes ba ema nia moris.
“Governu kada tinan aprova osan ba saúde ne’e boot tebes, tanba ne’e tenke tau atensaun ba pasiente sira-ne’e ho di’ak, labele lori tiha ba Lahane pesoal saúde sira la preokupa fali, ida-ne’e ladi’ak,” nia dehan.
Nia hatutan, fulan hira liuba ne’e sistema saúde ne’e iha hela problema boot, maibé depois ida ne’e komesa di’ak oituan ona, tanba ne’e husu Ministériu Saúde atu nafatin tau atensaun ba problema saúde ne’e ho sériu.“Problema kona-ba ai-moruk ita ladun rona ona, kona-ba atendementu komesa la’o di’ak oituan ona, ne’ebé ita fiar katak ba oin ne’e problema sira hanesan iha tinan kotuk ne’e labele akontese tan, osan iha, di’ak liu hola sasan sira ne’ebé ospitál sira menus hela, ekipamentu balun aat karik tenke halo manutensaun,” nia afirma.
