Sekretáriu Estadu Floresta husu ba Organizasaun Naun Govenamental (ONG) sira ne’ebé atu kuda ai-oan tenke halo uluk lai peskiza kona-ba kondisaun rai nian.
Sekretáriu Estadu Floresta, Fernandino Vieira hateten, iha fatór tolu mak fó impaktu ba ai-oan sira ne’ebé kuda, tanba ne’e tenke halo uluk peskiza.
“ONG sira ne’ebé durante ne’e kuda ai-oan iha tasi ibun no iha rai lolon barak labele moris, tanba la halo uluk pekiza ba rai ne’e. Tuir loloos ita atu kuda ai-oan iha tasi no iha foho lolon sira-ne’e, presiza halo uluk peskiza, selae ita kuda hotu tiha ba barak mak mate,” dehan Sekretáriu Estadu Floresta Vieira, iha nia servisu fatin, Caicoli, Díli.
Nia hatutan, ai-oan sira ne’ebé mak kuda mate fali de’it, tanba kauza iha fatór tolu, mak hanesan, bai-loron naruk, tanba rai no animál mak estraga, tanba ne’e presiza halo uluk lai peskiza ruma depois mak bele kuda ai-oan.
“Ai-oan sira ne’ebé mak ita kuda depois barak mak mate ne’e, mai husi fator tolu, primeiru, tanba bain-loron naruk segundu, tanba fatór rai no animál mak estraga, tanba ne’e ita presiza halo uluk lai peskiza antes ita atu kuda ai-oan, se lae mak ita kuda hotu mate tiha de’it,” nia esplika.
Iha parte seluk, Diretora Agrikultura Munisípiu Ainaro, Aguida Judit Mendonça hateten, kada tinan PAM munisípiu halo programa kuda ai-oan, iha rai lolon no foho leten sira, maibé ai-oan sira barak mak mate.
“Autoridade Munisípiu sira sempre organiza kuda ai-oan iha foho leten no foho lolon sira ne’e, maibé barak mate tiha deit,” nia dehan.
Nia hatutan, ai-oan sira ne’e mak ita kuda ne’e ai-kakeu ai-samatuku no seluk tan, maibé ai balun de’it mak moris, tanba haree mós ba klima, karik kuda iha bailoron presiza rega, se la rega entaun ai tenke mate.
“Iha foho ne’e ita hatene ona, presiza kuda mak ai kakeu no ai samatuku, atu nune’e bele hamaho kafe oan sira ne’e, maibé kadaves ita kuda hotu tiha barak mak mate, ita tenke kuda fila fali, tanba ita kuda ai oan ne’e haree mos ba tempu, se tempu bailoron mak ita kuda, entaun presiza tenke rega se lae ai-oan sira barak mak tenke mate, dala ruma mós ita-nia komunidade sira animal mak estraga tiha,” nia afirma.
