Iha tinan 2011 Departementu Unidade Nacional HIV/SIDA iha Ministerio Saúde (MS) kopera ho Parseirus Dezenvolvimentu, sira konsege i identifika kazu tolu kona ba maske inan-aman pozitivu HIV/SIDA maibe oan moris mai livre.
“Kazu tolu ne’e inan-aman positive virus HIV/SIDA, maibe oan livre husi HIV/SIDA, tanba bainhira isin rua ami halo tratamentu ba sira hemu aimoruk tuir regulamentu ne’ebe mediku sira fo, atu prevene bebe husi virus HIV/SIDA to’o partus, no kontinua to’o ami haruka bebe nia ran hodi halo teste iha laboratorio Australia, iha tinan ida ne’e fulan janeiru to’o Marsu ami hetan rezultadu hatudu bebe livre husi HIV/SIDA,” hateten Reprezentante Unidade Nacional HIV/SIDA iha MS Narcisio Fernandes, foin lalais (10/05), iha Kaikoli, Dili.
Maske la temi sai identidade inan-aman sira ne’ebe afetadu moras ne’e, maibe ema sira ne’e sidadaun Timor no agora dadaun hala’o atividade iha Timor, e labarik sira ne’e agora dadaun ho idade ida fulan rua, fulan ida no ida seluk foin semana rua.
Nia hatutan, ida ne’e progresu diak tebes ba Timor-Leste, tanba ne’e sira sei kontinua halo programa asistensia especial ba inan isin rua sira, ne’ebe hakarak teste ran nune’e bele kombate transmisaun virus HIV/SIDA.
Iha parte seluk Diretor Klinika Bairo-Pite (KBP), Doutor Daniel Murphy dehan, bele akontese inan aman positive oan livre, bainhira inan esforsu no badinas hemu aimoruk tuir reseita doutor nian.
“Tenke hemu aimrouk tablets nune’e bele redus numeru virus, e ami sempre buka inan sira kuando isin rua nia positive HIV/SIDA entau ami fo aimoruk atu hatun numeru virus kada loron ida hemu musan ida depois bebe moris fo kedas aimoruk sarope bele negativu,” Doutor Dan esplika.
Tuir Doutor Dan, dutante ne’e KBP identifika liu husi teste ran, ema barak mak moris ho virus HIV/SIDA, e so uniku klinika ne’e mak iha aimoruk barak ba moras ne’e.
Nia informa, iha tinan kotuk KBP halo teste ran ba ema hamutuk nain rihun rua (2.000), nain 20 mak hetan positive HIV/SIDA.
