Reprezentante Organizasaun Mundiál Saúde (OMS) nian ba Timor-Leste, Dr. Arvind Mathur hatete sertifikasaun Livre-Malária ba Timor-Leste (TL) hanesan triunfu nasionál ida ne’ebé define apoiu husi lideransa sira iha Timor-Leste ne’ebé brani, inklui mós esforsu husi traballadór saúde sira, no vontade husi nia povu sira rasik.
“Timor-Leste foka nafatin halo teste, trata, no investiga lalais. Hakotu transmisaun no mantein zero mate presiza kompleta ho siénsia; presiza korajen,” hateten Dr. Arvind, foin lalais, iha Díli.
Nia hatutan, maski menus traballadór saúde no médiku sira, governu Timor-Leste investe beibeik iha sistema saúde ho nivel tolu, ospitál nasionál sira, ospitál referál sira, sentru saúde komunitária sira, no postu saúde sira ne’ebé komplementa ninia esforsu hodi habelar kontrolu malária.
“Timor-Leste nia susesu hodi halakon malária hahú ho Ministériu Saúde nia estabelesimentu lalais ba Programa Nasionál Malária nian iha tinan 2003. Iha tinan hirak nia laran, nasaun ne’e hala’o teste diagnóstiku lalais, introdús terapia kombinasaun bazeia ba artemisinin, no hahú distribui mosquitero gratuita ne’ebé trata ho insektisida ba komunidade sira ho risku aas,” nia dehan.
Nia salienta, OMS Timor-Leste hala’o ona papél krítiku hodi fó apoiu ba Timor-Leste nia dalan ba eliminasaun moras malária. Ida-ne’e inklui fasilita avaliasaun sira iha rai-laran hafoin fulan 36 ho kazu indíjena zero no fasilita Misaun Pré-Sertifikasaun OMS nian dahuluk no daruak iha tinan 2023 no 2024.
“OMS mós koordena Misaun Sertifikasaun Finál iha 2025, ne’ebé konfirma interupsaun sustentavel ba transmisaun indíjena,” nia esplika.
Nune’e mos, Primeiru-Ministru Kay Rala Xanana Gusmão hatete, eliminasaun moras Malária iha Timor-Leste nu’udar momentu orgullu nasionál ne’ebé boot tebes no luta ne’ebé lori tinan 20 resin.
“Durante tinan 20 resin, ita luta husi suku ba suku, familia ba familia, vitoria ida ne’e pertense ba ita nia pesoal saúde sira ne’ebe la hatene tauk. Uma kain ida-idak ne’ebe hili hodi halo prevensaun. Ne’e prova katak maski moras ne’e hamate maibé sei labele tahan vontade no espiritu povo Timor nian,” nia hateten.
Entretanto, Vise-Ministru Fortalesimentu Institusionál Saúde, José Mango dos Reis, konfirma katak Timor-Leste livre ona husi moras Malaria.
“Ita simu ona sertifikasaun husi OMS katak livre husi moras malaria,” nia salienta.
