“Tuir Konstituisaun ita nia ema tomak ne’ebe moris iha ita nia rai laran, ne’e sidadaun Timor, sira nia uma knua hotu iha ne’e, ne’ebe sira iha direitu atu mai maske estuta refujiadu remata ona,” dehan Ministru Guterres, foin lalais, iha Dili.
Ministru hato’o kestaun ne’e relasiona ho ezijensia eis refujiadus Timor oan ne’ebe eziji ba Governu Timor-Leste hodi tau matan ba sira, foin dadauk ihaserimonia enseramentu ativismu kampanha 16 dias ba hapara diskriminasaun no violensia kontra feto ne’ebe involve mos Timor oan iha fronteira Indonezia, (10/12), iha Mota Ain, Batugade.
Kona ba kestaun ne’e Ministru ne’e dehan, Xefe Governu iha ona planu hodi buka solusaun ba problema ne’e.
“Tanba ita Timor oan ita lakohi ita nia maluk sira terus iha rai sorin ne’eba,” dehan Ministru ne’e.
Entretantu Deputadu Adriano Joao informa katak, nudar Timor oan,estadu la bandu ema ida atu fila mai Timor, sira hala’i ba Indonezia tanba impaktu husi konflitu ne’ebe mosu iha tinan 1999 liu ba.
“Ne’ebe tempu to’o ona ita tenke rekonsilia ba malu,tempu to’o ona para ita hare ba oin,la’os hare fali ba kotuk tanba ne’e estadu inklui ami iha Parlamentu Nasional la bandu se deit atu fila mai Timor,” dehan Deputadu ne’e.
Iha fatin hanesan Deputadu Arao Noe katak, iha Konstituisaun hatur ona katak, sai sidadaun Timor-Leste, tenke inan aman no oan moris iha Timor iha direitu atu sai sidadaun Timor, inklui maluk Timor oan ne’ebe sei hela iha Indonezia bele mai fali sira nia rain.
“Sira hakarak fila,bele fila,lei garante,konstituisaun garante,sira iha direitu atu hetan fali sidadaun Timorense maibe ba kazu ida-idak (individual) ne’ebe halo krime iha tempu 1999 ba kotuk, ita labele haluha, justisa tenke la’o,” dehan Deputadu Noe.
