- Publika iha: 15 Dezembro 2023
Diretór Jerál, Centro Nacional Chega! (CNC), Hugo Fernandes informa kada tinan sira halo advokasia ba estadu, liu-liu Parlamentu Nasionál atu asina no ratifika konvensaun ema lakon forsadu, tanba sidadaun barak lakon iha tempu okupasaun Indonézia to’o agora lahatene.
Nia dehan ratifikasaun konvensaun ema lakon forsadu ne’e responsabilidade estadu nian ne’ebé seidauk ezerse, maské governu konsente hela importansia husi ratifikasaun konvensaun ne’e no direitu fundamentál família sira-nian atu hetan lialoos.
“Ami tinan lima ona, mínimu kada tinan ba iha Parlamentu Nasionál, husu favor ida ratifika konvensaun ema lakon. Kuandu ita la ratifika ita labele ba husu Indonézia, hatudu ema sira ne’ebé lori ba, lakon ne’e iha ne’ebé,” nia hateten bainhira sai oradór iha diskusaun públika kona-ba oinsá hametin rekonsiliasaun nasionál, iha salaun CNC ex-Komarka Balide, Díli.
Nia hateten Indonézia iha pasu ida di’ak liu Timor-Leste, tanba sira asina tiha ona no iha tinan kotuk 2022, dokumentu ne’e tama ona iha Parlamentu atu ratifika. Maibé Timor-Leste la book aan, diskusaun dala barak ona governu la hatudu vontade ba ratifikasaun konvensaun ne’e.
Nia hatutan bainhira estadu ratifika ona konvensaun ne’e, mak obriga estadu halo esforsu ofisialmente ho Indonézia hodi esklarese ba estadu Timor-Leste no família kona-ba sidadaun sira ne’ebé militár Indonézia kaer lori to’o agora lahatene.
Iha parte seluk, Diretór Ezekutivu NGO AJAR, José Luis de Oliveira hateten governu la hatudu vontade di’ak atu ratifika konvensaun ema lakon forsadu hodi obriga Indonézia kolabora iha prosesu buka tuir sidadaun inklui heroi nasionál sira ne’ebé lakon iha okupasaun Indonézia.
“Ema barak uluk mai dadur iha fatin ne’e (ex-Komarka Balide). Depois kalan ema lori sai sira agora iha ne’ebé,” nia hateten.
Nia hateten tuir lei internasionál, bainhira ema seidauk iha guia obitu mak konsidera lakon. Agora estadu iha responsabilidade halo esforsu kolabora ho Indonézia atu ofisialmente esklarese ba povu no família sira, ema sira-ne’e mate ona ka sei moris.
Nia hatutan regras internasional kona-ba direitu humanu, ema sira-ne’e mate ona tenke entrega ba família hodi hakoi tuir lisan. Maibé laiha esklaresimentu ofisiál konsidera lakon signifika violasaun direitu humanu ida ne’ebé kontinua.