Quinta, Dezembro 08, 2022
Total visitors: 692025

Diretór Ezekutivu Organizasaun Aliansa Nasionál Kontrola Tabaku Timor-Leste (ANCT-TL), Sancho Belito Fernandes apoia governu nia insiativa atu hasa’e impostu ba produtu tabaku husi US$50 ba US$100 kada kilograma.

Diretór Ezekutivu Organizasaun Aliansa Nasionál Kontrola Tabaku Timor-Leste (ANCT-TL), Sancho Belito Fernandes apoia governu nia insiativa atu hasa’e impostu ba produtu tabaku husi US$50 ba US$100 kada kilograma.

Nia dehan impostu ne’ebé governu aplika tinan kotuk 2021, US$50 kada kilograma la fó impaktu ba folin produtu tabaku iha merkadu, no konsumidór sira, liu-liu foinsa’e sira sei bele sosa.

“Ami foin dadaun finaliza survey ida kona-ba impaktu folin iha merkadu hatudu husi taxa US$50 kada kilograma ne’e presu médiu sigarru iha merkadu US$2 kada unidade, entaun ami haree husi taxa US$50 kada kilograma ne’e nia impaktu ba folin iha merkadu ladun no saida mak ita haree foinsa’e sira agora sei barak loos hahú fuma no fumadór sira kontinua fuma,” nia hateten via telefone.

Nia dehan inisiativa governu nian atu hasa’e taxa ne’e diak tebes atu proteje sidadaun sira-nia saúde, redús gastu ba tratamentu moras lahada’et ne’ebé kauza husi ábitu fuma, ajuda hadia ekonomia populasaun sira-nian no aumenta reseita estadu nian.

“Ami konkorda ho inisiativa governu nian ne’e kapaas tebes fó benefísiu di’ak ba ita-nia nasaun. Alende ne’e mós bele ajuda hasa’e reseita estadu nian husi rekolla taxa. Ita hatene ita-nia nasaun nia ekonomia monu kuaze 7% no taxa doméstika sira ne’ebé hasa’e ne’e sei ajuda halo rekuperasaun ba ita-nia gastu sira tanba inflasaun, pandemia no fatór internál sira seluk ne’ebé fó impaktu ba ita-nia ekonomia,” nia haktuir.

Nia hateten iha prátika di’ak liu atu rekolla taxa no proteje saúde públika aplika taxa kada unidade tanba kada kilograma kompaña produtór sira bele prodús sigarru lotuk liután atu hamenus nia todan automatikamente hamenus responsabilidade distributór sira-nian ba selu taxa.

Iha parte seluk, Ministru Finansas, Rui Augusto Gomes hateten iha lei Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2023, governu husu atu hasa’e impostu ba tabaku husi US$50 ba US$100 kada kilograma.

Nia rekoñese impostu US$100 kada kilograma ne’e sei ki’ik kompara ho taxa ne’ebé aplika iha nasaun seluk hanesan iha Austrália US$1.540 kada kilograma, Singapura US$304 no Indonézia aplika entre US$38 to’o US$334.

“Karik destintu deputadu sira hakarak hasa’e to’o US$300 kada kilograma, governu sei simu ho kontente loos,” nia hateten iha ambitu diskusaun OJE 2023, iha plenária Parlamentu Nasionál.

Nia espera ho aumentu impostu sira ne’e bele kontribui ba reseita doméstika sa’e husi milliaun $153,7 ba milliaun $174 ho kresimentu sa’e 13,8%.