Sexta, Junho 14, 2024
Total visitors: 766366

Negosiante husi postu administrativu Letefoho, munisípiu Ermera, Carlito Fernandes hateten iha munisípiu laiha kondisaun ba sira atu faan sira-nia produtu no produtu sira-ne’e laiha folin tanba ne’e sira lori mai faan iha nasionál. Maibé sira la hetan fatin iha merkadu, obrigadu sira viola regra faan iha fatin parajen.

Negosiante husi postu administrativu Letefoho, munisípiu Ermera, Carlito Fernandes hateten iha munisípiu laiha kondisaun ba sira atu faan sira-nia produtu no produtu sira-ne’e laiha folin tanba ne’e sira lori mai faan iha nasionál. Maibé sira la hetan fatin iha merkadu, obrigadu sira viola regra faan iha fatin parajen.

“Ha’u iha foho tanba osan $0.25 no $0.50 sentavus laiha mak ha’u mai iha ne’e lori bua kesak balun mai faan atu sustenta moris no haruka ona ba eskola. Maibé mai iha ne’e atu haruka ami ba laran ema nakonu, entaun ami lori ami-nia sasan la’o de’it iha fatin oituan ne’e mós ami la hakmatek nafatin duni ami ba mai de’it ami atu hetan osan husi ne’ebé,” nia hateten iha merkadu Taibessi, Díli.

Nia dehan husi munisípiu mai sira la lori sasan barak, lori de’it produtu balun hanesan bua no malus atu faan hodi hetan netik osan oituan, maibé seguransa sira duni sira, foti no estraga sira nia produtu sira.

Nia hateten hafoin independénsia povu nia moris terus to’o agora, liu-liu iha área rurál sira atu hetan de’it osan oituan mós laiha.

Entretantu, Vendedór husi munisípiu Viqueque, Abel dos Santos hateten sira mai iha nasionál atu buka osan hodi sustenta moris, sira lahalo buat ruma ne’ebé aat ba rai ida-ne’e. Maibé sira hetan atuasaun ne’ebé di’ak duni sira, foti no estraga sira-nia sasan.

“Ami mai husi foho ne’e fatin iha laran laiha, ami faan iha liur mós duni ami ba mai de’it. Entaun oinsa mak ami bele halo negósiu sustenta ami-nia vida. Iha munisípiu mós moris ladiak mak ami mai iha ne’e, maibé mai to’o iha ne’e ladiak nafatin,” nia hateten.

Nia dehan uluk povu luta ba independénsia atu povu bele moris di’ak no moris hakmatek, maibé realidade ukun aan tinan 20 resin povu nia moris ladi’ak no ki’ak ba nafatin tanba atu hetan de’it osan oituan mós laiha.

Iha parte seluk, Koordenadór Jestaun Merkadu Taibessi, António Manuel de Araújo hateten sira konsidera vendedór ambulatóriu sira-ne’ebé mosu kualker tempu iha merkadu Taibessi, maibé sira labele uza fatin ne’ebé lei bandu hanesan parajen, tortoar leten, estrada laran atu halo negósiu.

“Ohin loron ita ligadu ba vida no moris ita ko’alia dehan kabun, kuandu kampu servisu laiha preokupasaun bo’ot. Entaun vendedór ambulante mosu iha merkadu ami konsidera sira halo negósiu tanba sira-ne’e ita dehan pedagan kaki lima sira mosu kualker oras, maibé sira mai ba fatin ne’ebé bandu tanba ne’e ami tenke ko’alia ba sira labele permanente iha fatin ne’ebé bandu, bele movel ba mai de’it,” nia hateten.

Nia informa bazeia ba dadus tinan 2021, total vendedór permanente no ambulatóriu ne’ebé halo negósiu iha merkadu Taibessi hamutuk 2,902 ho tipu atividade negósiu hotu hanesan produtu lokál, produtu nesesidade báziku, obralan, faan eletróniku telefone no produtu animal sira-nian.