- Publika iha: 15 Novembro 2022
Sobrevivente violasaun seksuál, iha okupasaun Indonézia tinan 1975-1999, inisial MS hateten estadu no governu halo lei no polítika hodi fó rekoñesimentu ba kombatente sira, ne’ebé fó didikasaun esklusivu iha luta ba libertasaun nasionál, maibé haluhan feto sira ne’ebé hetan torturasaun no violasaun seksuál husi inimigu sira durante tempu naruk.
Nia salienta sira la kaer kilat hamutuk ho Falentil sira iha ailaran no la’ós dadur polítika, maibé inimigu dadur sira no halo violasaun seksuál hasoru sira durante tinan naruk.
“Ami la husu osan hanesan veteranu sira hetan, maibé pelumenus fó netik rekoñesimentu ida katak momentu ne’ebá ami sai vítima ba funu. La’ós ami mak lori aan ba entrega ami sai vítima ba funu. Ami hetan kastigu, torturasaun, violasaun to’o hetan oan iha momentu dadur nia laran no hetan detesaun prolongada papa sira halo ami sai budak ba seksu hodi hola sira durante sira-nia tempu iha ne’e, ami atu ko’alia ba sé,” nia hateten bainhira partisipa iha semináriu refleta ba passadu haree ba futuru, ne’ebé organiza husi Fokupers no AcBit iha salaun Katedral, Díli.
Nia dehan nia hetan violasaun seksuál husi militár Indonézia, iha tinan 1976-1977, bainhira iha idade tinan 14. Iha tinan 1978, nia hahoris oan primeru husi militar Indonézia no sofrementu ida ne’e kontinua tanba militár lori nia ba mai postu diferente hodi servi sira.
Nia hateten iha tinan 1979, depois hahoris oan primeru, militar ba kaer nia iha uma lori ba fatin detensaun hamutuk ho feto maluk seluk durante semana tolu servi militár sira.
“Primeiru semana sira halo interogasaun de’it katak ha’u iha relasaun ho ema iha ailaran, maibé pergunta sira momentu ne’ebé sira fó ba ha’u, ha’u hatan ha’u lahatene tanba ha’u laiha koñesimentu. Entaun sira baku, tortura, hodi kadera hanehan ha’u-nia ain, tebe ha’u. Iha semana ikus sira kaer tan labarik feto na’in rua momentu ne’e ha’u lahatene sira-nia naran ida husi Viqueque no ida seluk husi Lospalos, ami na’in-tolu hamutuk iha kuartu ida Bapa sira halo violasaun seksuál hasoru ami na’in-tolu. Maibé la’ós ema ida hasoru ema ida, Bapa sira mai lubuk bo’ot ida derepente tama haruka ami toba tun ba rai sira hola ita hanesan hola animal, ida hotu tiha ida mai fali. Momentu ne’ebá mak ha’u sente momentu ida ne’ebé aat liu no triste liu iha ha’u-nia moris,” nia haktuir ho matan been.
Nia hatutan sofrementu ne’e kontinua to’o tinan 1999, bainhira militár Indonézia sira fila no husik hela nia ho oan na’in 6.
Nia haktuir depois independénsia, iha tinan 2003, nia kaben fali ho Australianu ida hodi tau matan ba nia oan na’in 10 inkui na’in 6 ne’ebé kous husi militár Indonézia iha períodu okupasaun.
Entretantu, Xefe Suku Lahane Osidental, Postu Administrativu Nain Feto, Munisípiu Díli, Trindade do Amaral Pinto Baptista hateten estadu labele nega feto sira-nia terus hodi kria lei no polítika ne’ebé diskrimina feto sira-nia kontribuisaun iha luta ba libertasaun.
“Lei mós tenke fó valorizasaun ba ema sira ne’ebé mak la presiza halo klandestina, maibé nia sofre isin lolon hetan violasaun grave ezemplu ema na’in 10 to’o 20 mak halo violasaun ba feto ida, husik hela trauma ba sira, halo sira nunka hakbesik aan ba komunidade nonok de’it tanba la halo klandestina iha tempu luta ne’e ita la rekoñese, ne’e mak ita preokupa,” nia hateten.
Iha parte seluk, Diretór Ezekutivu Centro Nacional Chega! Institutu Públiku (CNC, I.P), Hugo M. Fernandes konsidera kestaun ne’e problemátiku tanba iha rejistu governu konsidera de’it kombatente sira.
Nia konsiente tuir loloos sidadaun ne’ebé partisipa no hetan konsekuénsia husi luta ne’e bele hetan konsiderasaun nu’udar kombatete, sira ne’ebé hetan konsekuénsia barak la hetan rekoñesimentu.
“Ha’u hanoin ne’e luta ida ne’ebé naruk no susar. Entaun ita komesa dadaun ho saida mak ita bele halo introdusaun programa reparasaun sira ne’e, CNC hanesan institutu públiku estadu nian apoia husi CNC ne’e forma ida husi rekoñesimentu, maibé atu hetan liután rekoñesimentu hanesan veteranu sira ne’e prosesu la’ós iha CNC,” nia hateten.