Sexta, Dezembro 06, 2024

Agrikultór munisípiu Bobonaro simu trotór husi Ministériu Agrikultura, Pekuária Peska no Peska (MAPPF), hamutuk 48 ba grupu 32 husi munisípiu Bobonaro no trotór refere kompostu husi trotór ko’a haree hamutuk 16 no Hand Trotór hamutuk 32, hodi fasilita servisu grupu agrikultór sira iha munisípiu, nune’e bele hasae rendimentu iha setór agrikultura.

Agrikultór munisípiu Bobonaro simu trotór husi Ministériu Agrikultura, Pekuária Peska no Peska (MAPPF), hamutuk 48 ba grupu 32.

Reprezentante grupu agrikultór husi munisípiu Bobonaro Justino Pereira Soares hateten, trotór ne’ebé simu husi governu bele ajuda sira, tanba bele minimiza sira-nia oras servisu.

“Ami sente kontenti tebes, tanba bele simu trotór sira-ne’e hodi bele hamenus ami-nia gastu no servisu todan sira nu’udar agrikultór, tanba durante ne’e ami servisu utiliza sasán manuál de’it depois atu fila rai sira presiza selu fali ema nia tratór no kuda mós sei selu fali ema, maibé ho trotór sira-ne’e bele ajuda tebes ami hodi hamenus gastus,” dehan nia.

Nia hatutan, iha trotór ne’ebé sira simu bele fila rai hodi kuda hare no bele mós kuda produtu sira seluk.

“Trotór sira ne’ebé ami hetan husi MAPPF ne’e ajuda tebes ami hodi bele fila rai, atu kuda hare no trotór sira-ne’e foku ba hare nian de’it maibé bele mós uza atu fila rai kuda modo no foremungu hodi nune’e bele aumenta rendimentu,” Tenik nia.

Nia rekomenda, ba Ministériu Agrikultura, Pekuária Peska no Peska nafatin implementa planu ne’e hodi fasilita mós agrikultór sira iha Timor laran, hodi nune’e bele hasa’e rendimentu iha setór agrikultura no hamenus importasaun.

“Ha’u hanesan reprezentante grupu agrikultór husi munisípiu Bobonaro atu hato’o hela ba Ministériu Agrikultura, mantein nafatin planu ida-ne’e no fó apoiu ba agrikultór sira ne’ebé iha grupu rasik iha Timor-Leste, hodi nune’e bele fasilita sira atu servisu ho di’ak no bele hasae rendimentu ba setór agrikultura iha ita-nia rain nomós bele hamenus sasán sira ne’ebé importa husi nasaun sira seluk,” Rekomenda nia.

Iha fatin hanesan MAPPF Marcos da Cruz hateten, trotór hirak ne’e sosa husi Orsamentu Jerál Estadu tinan 2024 no hetan ajuda husi Banku Mundial ne’ebé bazeia ba proposta husi IV governu ne'ebé hetan aprovasaun no hahu ezekuta iha tinan 2016 hodi bele ajuda agrikultór sira, atu hasae produsaun iha rai-laran.

“Ekipamentu sira-ne’ebé ita sosa hodi distribui ba munisípiu tolu hanesan Bobonaro, Ainaro no Covalima hodi ajuda ita-nia agrikultór sira, atu bele aumenta ita-nia produsaun ba iha agrikultura nian iha Timor-Leste.

Ekipamentu sira-ne’e maka hanesan, mákina kuda hare, trotór-boot no mákina ko’a hare no materiál sira-ne’e ita sosa ho Orsamentu Jeral Estadu 2024 nian no hetan mós apoiu husi Banku Mundial ne’ebé bazeia ba proposta ne’ebé hato’o husi IV Governu Konstituisionál ne’ebé hetan aprovasaun no ezekusaun iha tinan 2016,” Dehan MAPPF Marcos da Cruz.

Nia hatutan, ekipamentu sira ne’ebé sosa maka hanesan, mákina ko’a hare hamutuk 23, mákina kuda hare hamutuk 103 no pedrapol hamutuk 38, ekipamentu sira-ne’e sei koloka uluk ba munisípiu 3 no munisípiu 7 sei kontinua iha tinan 2025.

“Ekipamentu sira ne’ebé sosa ajuda tebes agrikultór sira, tanba agora ita tama ona ba faze ida kuda-hare no ko’a-hare, benefisu ba ita atu redus ka minimiza oras servisu ho nunee maka liuhusi ekipamentu modernu sira-ne’e bele fasilita ita-nia agrikultór sira, hodi aumenta tan ita-nia produsaun.

Iha Orsamentu Jeral Estadu nian tinan 2024 MAPPF sosa ekipamentu sira hanesan trotór boot hamutuk 25, tratór kiik sei fahe ba munisípiu bazeia ba lista ne’ebé iha no trotór kiik (hand Trotór) hamutuk 400 sei koloka ba munisípiu no autoridade munisípiu sira liuliu ba sira ne’ebé iha grupu, aleinde ne’e planu ne'e sei kontinua mós ba munisípiu 7 iha tinan 2025,” Hatutan MAP.