Governu Identifika Rai Hektár 37.000 Área Produtivu Ba Kafé

Reprezentante Ministériu Agrikultura, Pekuária, Peska, Floresta, Fernandino Vieira da Costa hateten, governu identifika rai hektár trinta sete mil (37.000) área produtivu ba kafé no rai vinte dois míl (22.000) hektár ne’ebé la iha produtivu.

Nia dehan, Timor-Leste iha rai produtivu ba kafé ne’e iha hektár 37.000 no la produtivu ne’e 22.000 hektár, tanba ne’e governu presiza tau prioridade ba área sira-ne’e no halo reabilitasaun ba kafé sira ne’ebé la fó fuan.

“Timor-Leste iha kafé ne’e hamutuk hektár 59.000, maibé rai ne’ebé produtivu ne’e iha hektár 37.000, no rai ne’ebé la iha ona produtivu hamutuk 22.000hektár, tanba ne’e iha polítika governu nian, sei tau prioridade oinsá atu hala'o espansaun no halo reabilitasaun ba kafé sira ne’ebé iha ita-nia rain,” nia esplika bainhira partisipa iha lansamentu degradasaun kafé, iha Salaun Lalini Lariguto CNE, Kolmera, Díli.

Nia salienta, MAPPF nafatin tau prioridade oinsá mak atu bele hamutuk ho parseiru sira iha Timor-Leste.

“Ministériu Agrikultura, Pekuária, Peska, Floresta nafatin tau prioridade ba parseiru sira hanesan CCT, ACT nomós ita-nia parseiru husi Japaun, ita nafatin apoiu hodi dezenvolve kafé ida-ne’e sai kafé ida ne’ebé kualidade di'ak liutan.

Agora daudauk ita iha kafé ne’ebé mak kualidade di'ak, internus de kompara ho nasaun seluk ita mós tama iha kafé ne’ebé mak hanesan kualidade númeru 1 iha mundu,” nia hatutan.

Nia dehan, kafé Timor kualidade di'ak númeru 1 iha mundu, kompara ho nasaun sira seluk, maibé kompara ho kuantidade Timor-Leste lakon ho nasaun seluk, tanba kafé iha Timor ne’e moris naturál, husi uluk to’o mai agora.

Iha fatin hanesan Xefe Suku Riheu Postu Administrativu Ermera, Munisípiu Ermera, Felisberto S.M Ximenes hateten, Munisípiu Ermera iha kafé ne’ebé barak, maibé fuan tuir tempu, dala ruma klima di'ak kafé fuan di’ak, dala ruma klima la di'ak kafé la fuan.

“Munisípiu ne’ebé kafé barak ne’e iha Ermera, maibé kafé fuan tuir klima, tanba loron manas liu mós la di'ak, udan hela de'it mós la di'ak, rai malirin liu mós la di'ak, ida-ne’e halo kafé fuan ladún di'ak, maibé klima di'ak ne’e kafé fuan di'ak.

Iha ami -nia Suku Riheu ne’e de'it, iha kafé iha hektár 115 no ami halo ona reabilitasaun ba kafé pur volta 45 hektár no sei hela 70 hektár ne’ebé sei iha hela prosesu kontinuasaun,” dehan Xefe Suku Ximenes.

Nia hatutan, kafé iha Timor-Leste ne’e barak, maibé tuan liu ona, tanba ne’e la fó fuan di'ak, no rai mós laprodutivu ona, entaun liuhusi reabilitasaun ne’e bele hadi'a fali produsaun kafé nia kualidade.